2012. március 29., csütörtök

Le Sucre à la Violette





Itt  a tavasz !! 
Telis -teli   a kert  illatozó  hatalmas kék fejű ibolyával  !!!

Az ibolya ehető virág is, gyógynövény is.

Lehet kandírozni, zselét készíteni belőle, jégkockába zárni, sőt jeges édességként fagylalt, parfait,sörbet formájában  is előfordul.,  

Erzsébet királyné kedvence az ibolya fagylalt volt....,( a kínai császárok is szívesen fogyasztották e formájában )

               
,

.....mit is kezdjek az ibolyával,  a kandírozástól elálltam,  nem tetszik a tojásfehérjébe mártás, kenegetés,  keresem az alternatívát eddig eredménytelenül ... és jött az ötlet  akkor legyen  ibolyás cukor, igen  ha van levendulás-, legyen

ibolyás cukor

is, egy próbát megér ...itt van,  azaz készül már , mert érnie kell ...,

Egyenlő arányban kevertem össze  cukrot és frissen  szedett  virágszirmokat üvegbe zárva időnkét összekeverve néhány hét  alatt összeérik illatos, különleges aromájú cukorrá.


Le  Sucre à la Violette



Jó lesz, mire  is ...???
Különlegessé teszi majd a friss gyümölcs salátákat, színessé illatossá a  friss fehér sajtot, palacsintához, süteményekbe, vagy a  citrommal készülő  koktailokhoz, talán csak  egyszerűen  a frissítő limonádéhoz  ???


2012. március 10., szombat

Az evőeszközök történetéről

Őseink  a tenyerükből ittak amikor szomjasak voltak, villa helyett pedig  a tíz ujjukat  használták.






Első evőeszközünk  a kanál  az  emberi tenyér mintájára  készült.A kanalat kezdetben  kagylók héjával, fák levelével vagy félbevágott termésekkel helyettesítették. A régi egyiptomiak bronzból és elefánt csontból készítettek  merítő szerszámot.
A rómaiak pedig már ismerték a  kanál formát, amelyet egyre drágább és nemesebb  anyagból  készítették.

A villát  az emberi ujjak mintájára  eleinte csontból, majd fémből készítették.Ez lassan terjedt el, mert az emberek  sokáig ragaszkodtak hagyományos  eszközeikhez, a nyárs  és  lándzsa   kicsinyítette másához.







Kése az ősembernek is volt, melyet csontból, pattintott kőből,  később bronzból készített .Étkezéshez  kést azonban  csak jóval később használtak .A középkorban csak   a házigazda  főúrnak volt egy  nagy kése,  amivel felszeletelte  az étel, a többiek  kézzel ettek, később, amikor elterjedt  a kés használata az övükben hordták, hogy mindenki lássa.


forrás : Szivárvány Heted 7 Határon,VI.évf.1.szám



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Printfriendly